Cirrózis

A cirrózis olyan késői stádiumú májbetegségre utal, amelynek során a jó egészségi állapotban lévő májszövetet hegszövet váltja fel. Ez a máj maradandó károsodásához vezet. A hegszövet akadályozza a máj normális működését. 

Az egészséges májsejteket számos betegség és rendellenesség károsítja, ami sejtgyulladást és akár halált is eredményez. Ezt követi a sejtek helyreállítása és a javítási folyamat eredményeként a szövetek hegesedése.

A hegszövet csökkenti a máj tápanyag-, hormon-, gyógyszer- és természetes toxin-metabolizáló képességét azáltal, hogy blokkolja a májon keresztüli vérellátást. Csökkenti a máj fehérjék és egyéb összetevők termelését is. Végül a cirrózis rontja a máj megfelelő működését, és végzetes lehet a késői szakaszokban. 

 

A cirrózis jelei és tünetei

Cirrhosis tünetek akkor jelentkeznek, amikor a máj nem képes; 

• Szűrjük meg a vért
• Alvadási fehérjék előállítása
• Bontsa le a méreganyagokat
• Segíti a zsír és a zsírban oldódó vitaminok felszívódását

A tünetek általában nem jelennek meg, amíg a betegség tovább nem halad. Az alábbiakban felsoroljuk a gyakori jeleket és tüneteket; 

• Csökkent étvágy
• Vérzés az orrból
• Sárga elszíneződés, sárgaság 
• Mikroszkópos pókszerű vénák a bőr alatt
• Anorexia 
• Fogyás 
• Gyengeség 
• Viszkető bőr 
• A folyadékok felhalmozódása a hasban 
• Álmosság, zavartság vagy elmosódott beszéd 
• Hiányzó vagy menstruációs veszteség még a menopauza előtt a nőknél 
• Mellnagyobbítás, nemi vágy elvesztése vagy herék atrófiája férfiaknál
• Duzzanat a lábakban, a lábakban vagy a bokákban

 

A cirrózis okai

A cirrózis számos olyan betegség és rendellenesség miatt fordulhat elő, amelyek a májat érintik. Az alábbiakban felsorolunk néhány lehetséges okot; 

• Hosszan tartó alkoholfogyasztás
• Krónikus vírus (hepatitis B, C és D) által okozott hepatitis
• A zsír felhalmozódása a májban (alkoholmentes zsírmájbetegség)
• A vas felhalmozódása a szervezetben (hemokromatózis)
• Cisztás fibrózis
• Wilson betegsége, olyan állapot, amelyben a réz felhalmozódik a májban.
• Nem megfelelően kialakított epevezetékek (biliáris atresia)
• Alfa-1 antitripszin hiány
• Öröklődő cukoranyagcsere-betegségek (galaktózémia vagy glikogénraktározási betegség)
• Genetikai mutáció által okozott emésztési zavar (Alagille-szindróma)
• A szervezet immunrendszere, amely májbetegséget (autoimmun hepatitisz) okoz
• Az epevezetékek károsodása (primer biliáris cirrhosis)
• Epevezeték hegesedése és keményedése (primer szklerotizáló cholangitis)
• Fertőzések, például szifilisz és brucellózis
• Gyógyszerek, például metotrexát vagy izoniazid

 

A cirrózis kockázati tényezői

A cirrózishoz hozzájáruló kockázati tényezők közé tartoznak a következők: 

• Az alkohol túlzott mértékű használata:  Általában a cirrózis a túlzott alkoholfogyasztáshoz kapcsolódik. 
• Túlsúlyos:  Az elhízás növeli az alkoholmentes zsírmájbetegség és az alkoholmentes steatohepatitis kockázatát, amelyek mindegyike cirrózist okozhat.
• Vírusos hepatitis:  A cirrózis nem alakul ki minden krónikus hepatitisben szenvedő embernél. Ez azonban a májbetegség egyik leggyakoribb oka világszerte.

 

Cirrózis diagnózis 

A cirrózis diagnózisa általában alapos kórtörténettel és fizikális vizsgálattal kezdődik. Az orvos átfogó kórtörténetet készít. Ez magában foglalhatja a hosszú távú alkoholfogyasztást, a hepatitis C expozíciót, az autoimmun betegség családi anamnézisét és egyéb kockázati tényezőket. 

A fizikális vizsgálat a cirrózis tüneteit tárhatja fel, mint például; 

• Sápadt arcszín
• Sárgaság (sárga szem)
• A tenyér vörösödése
• Remegés a kezében
• A lép vagy a máj megnagyobbodása

Ezenkívül az orvos további diagnosztikai vizsgálatokat rendelhet el a májprobléma meghatározására. Ilyen tesztek például a következők: 

• Laboratóriumi vizsgálatok

Az orvos vagy a gasztroenterológus vérvizsgálatokat kérhet a májbetegség és a működési zavarok mutatóinak keresésére. Ez magában foglalja a magas bilirubinszintet és néhány enzimet, amelyek májkárosodást jeleznek. A vér kreatininszintjét is mérik a vesefunkció meghatározására. 

Szükség esetén az orvos szűri a hepatitis vírusokat, valamint nemzetközi normalizált arány (INR) segítségével teszteli a vér vérrögképződési képességét.

Kezelőorvosa a vérvizsgálatok eredményeitől függően képes lehet felismerni a cirrózis elsődleges okát vagy kiváltó okát. A vérvizsgálatok segíthetnek a májcirrózis súlyosságának meghatározásában is.

• Képalkotó vizsgálatok

Az orvos mágneses rezonancia elasztográfiát (MRE) javasolhat. A máj megkeményedését vagy merevedését ezzel a nem invazív fejlett képalkotó technikával lehet kimutatni. Néhány más képalkotó vizsgálat, például CT-vizsgálat, MRI vagy ultrahang is elvégezhető. 

• Biopszia

A májdiagnózishoz nem mindig szükséges biopszia (szövetminta eltávolítása). Másrészt az orvos javasolhatja a májkárosodás súlyosságának, mértékének és forrásának meghatározására.

 

Cirrózis kezelés 

A cirrózis kezelését a májkárosodás oka és súlyossága határozza meg. A kezelés célja a hegszövet előrehaladásának csökkentése a májban, valamint a cirrózis tüneteinek vagy szövődményeinek kezelése és megelőzése. Ha súlyos májkárosodása van, előfordulhat, hogy kórházba kell szállítani.

A korai cirrózis esetén a májkárosodás csökkenthető a kiváltó ok kezelésével. A kezelési lehetőségek a következők; 

• Alkoholfüggőség-kezelési program

A túl sok alkoholfogyasztás miatti cirrózisnak minden áron abba kell hagynia az ivást. Ha az alkoholról való leszokás nehéz, az orvos javasolhat egy alkoholfüggőség-kezelési programot. Létfontosságú az alkoholfogyasztás leállítása, ha cirrózisa van, mivel még a kevés ivás is veszélyes a májra. 

• Fogyás  

Az alkoholmentes zsírmájbetegség okozta cirrózis pozitívan javulhat, ha a beteg levágja a súlyt és kordában tartja vércukorszintjét.

• Hepatitis kezelési gyógyszerek

A vírusok pontos kezelésével a gyógyszerek csökkenthetik a hepatitis B vagy C okozta egyéb májsejtek károsodását. 

• A cirrózis egyéb okainak és tüneteinek kezelésére szolgáló gyógyszerek

A májcirrózis egyes formái gyógyszeres kezeléssel lelassíthatók. A gyógyszeres kezelés például nagymértékben lelassíthatja az elsődleges epecirrózis előrehaladását, különösen a korán észlelteket.

 

Cirrózis szövődmények esetén az orvos a következő kezelési lehetőségeket javasolhatja; 

• Portális hipertónia

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek segíthetnek elkerülni a súlyos vérzést azáltal, hogy csökkentik a májat tápláló vénák nyomását (portális hipertónia). Rendszeres időközönként az orvos felső endoszkópiát végez, hogy ellenőrizze a gyomorban vagy a nyelőcsőben duzzadt vénákat (variceket), amelyek vérezhetnek.

Ha varicét kap, szinte biztosan gyógyszerre lesz szüksége a vérzés megelőzésére. Ha a varices vérzés vagy valószínűleg vérzés, akkor szükség lehet egy eljárásra (sávkötésre) a vérzés leállításához vagy a további vérzés kockázatának korlátozásához. Egy apró cső (transzjuguláris intrahepatikus portoszisztémás sönt) helyezhető a vénába, hogy segítsen csökkenteni a máj vérnyomását. 

• Túl sok folyadék a testben

Az aszcitesz vagy a duzzanat szabályozása alacsony nátriumtartalmú étrenddel és gyógyszerekkel lehetséges, hogy megakadályozzák a folyadék felhalmozódását a szervezetben. A súlyosabb folyadékgyűjtés szükségessé teheti a leeresztési technikákat vagy a műtétet a nyomás enyhítése érdekében. 

• Fertőzések

Az orvosok antibiotikumokat vagy más gyógyszereket javasolhatnak a fertőzések kezelésére. A tüdőgyulladás, az influenza és a hepatitis elleni védőoltások szintén lehetséges kezelési lehetőségek. 

• Máj encephalopathia

Annak érdekében, hogy segítsen csökkenteni a toxinok felhalmozódását a vérben a rossz májfunkció miatt, az orvos felírhat néhány gyógyszert. 

• A májrák fokozott kockázata

A májrák tüneteinek ellenőrzésére szolgáló időszakos vérvizsgálatokat és ultrahangvizsgálatot valószínűleg az orvos javasolja. 

 

A máj átültetése:

Ha a máj nem működik a cirrózis előrehaladottabb szakaszaiban , a májátültetés lehet a kezelés lehetősége. A májátültetés olyan folyamat, amelynek során a májat egy elhunyt donortól vagy egy élő donor májának egy részétől származó egészségesre cserélik. 

A májátültetés elvégzésének egyik leggyakoribb oka a cirrózis. A májátültetésre jelentkezők egy sor teszten mennek keresztül, hogy kiderüljön, jó állapotban vannak-e a sikeres műtéthez. 

 

A cirrózis szövődményei

A cirrózis számos további szövődményt okozhat, amelyek közül néhány halálos kimenetelű lehet. Ezek a következők lehetnek; 

• Ödéma vagy ascites: Az ödéma a folyadék felhalmozódása a lábakban, míg az ascites a folyadék felhalmozódása a hasban. Az alacsony sótartalmú étrend és a víztabletták segíthetnek a kezelésükben. Ezenkívül a folyadékot szélsőséges helyzetekben többször is le kell üríteni. Esetenként műtétre van szükség. 
• Varices és portál hipertónia:  Ezek a nyelőcső és a gyomor nagy, domború vénáira utalnak. Emelhetik a vérnyomást a portális vénában, amely a lépből és a bélből a májba szállítja a vért. Ezek a varices felszakadhatnak, ami sok vérveszteséget és véralvadást eredményezhet. 
• Hepatocelluláris karcinóma:  A májrák e leggyakoribb formája és a világ harmadik haláloka. 
• Hepatopulmonalis szindróma (HPS): Ez a májbetegség, a tüdő tágult ereinek és a nem megfelelő gázcsere kombinációja.

 

Következtetés 

A májcirrózis a májbetegség késői stádiumú szövődményeként alakul ki. A cirrózis rontja a máj megfelelő működését. Sok olyan folyamat és funkció, amely életben tartja Önt, a májtól függ.

Annak ellenére, hogy a májbetegség okozta hegesedés állandó, még mindig hosszú ideig lehet túlélni. Lehetőség van arra is, hogy megállítsuk vagy lelassítsuk a cirrózis progresszióját a mögöttes kiváltó októl függően. A cirrózist számos tényező okozhatja, amelyek közül sok gyógyítható vagy szabályozható.